Túlfeszültség elleni védelem

A DACPOL vállalat széles választékban kínál túlfeszültség-védelmi megoldásokat. A túlfeszültség-levezetők különböző alkalmazásokban használhatók: fotovoltaikus rendszerek védelmére, videomegfigyelő rendszerekhez, tápvezetékek védelmére, Fieldbus buszrendszerekhez, LED-ek védelmére, RF alkalmazásokhoz, valamint mérőrendszerekhez. Ügyfeleink már hosszú évek óta tudják, hogy számíthatnak termékeink minőségére. Folyamatosan arra törekszünk, hogy a félvezetők osztályán történő rendelési és vásárlási folyamat ügyfeleink számára a lehető legkényelmesebb legyen, ezért lehetőséget biztosítunk az interneten és telefonon történő megrendelésre.

Mi az a túlfeszültség-levezető?

A túlfeszültség-levezető olyan eszköz, amelynek célja az elektromos berendezések védelme a túlfeszültségekkel szemben. Ez az eszköz korlátozza a követő áramot. A túlfeszültségek villámkisülések során az elektromos hálózatban, illetve egy terheletlen légvezeték kikapcsolásakor vagy bekapcsolásakor keletkeznek. A túlfeszültségek az izoláció vagy más elemek károsodásához vezethetnek.

Melyek a túlfeszültség-levezetők legfontosabb paraméterei?

- Impulzusáram I_imp – 10/350 µs alakú áram, amelyet a csúcsérték és a Q töltés határoz meg. Az 1-es típusú levezetők tesztelésére használják, megfelel a villámáram hatásának
- Névleges levezetőáram I_n – 8/20 µs alakú impulzusáram. Az 1-es és 2-es típusú levezetők tesztelésére használják, megfelel közvetett villámcsapásnak vagy kapcsolási túlfeszültségeknek
- Maximális levezetőáram I_max – az a maximális impulzusáram 8/20 µs alakban, amely nem károsítja a 2-es típusú levezetőt
- Maximális tartós üzemi feszültség U_c – az a váltakozó feszültségérték, amely tartósan a túlfeszültség-levezető kapcsaira kapcsolható
- Védelmi szint U_p – a túlfeszültség-levezető működését jellemző paraméter, amely meghatározza a túlfeszültség által korlátozott maximális feszültségértéket
- Ideiglenes túlfeszültség U_T – a legnagyobb túlfeszültségérték, amely meghatározott ideig hatva nem károsítja a levezetőt
- Maximális előbiztosítás – a levezető elé beépített biztosíték legnagyobb értéke, amely védi a tartós zárlati áramok ellen.

Milyen típusai és felhasználási területei vannak a túlfeszültség-levezetőknek?

A következő típusú túlfeszültség-levezetőket különböztetjük meg:

- 1-es típus – véd a közvetlen és közeli villámcsapások ellen
- 2-es típus – a legtöbb fogyasztót védi a kapcsolási túlfeszültségektől és az 1-es típusú levezetők által csökkentett túlfeszültségektől
- 3-as típus – különösen érzékeny/drága elektromos és elektronikus berendezések védelmére szolgál
- 1+2-es típusú túlfeszültség-levezető készletek

Az 1-es típusú levezetőket leggyakrabban a telepítés elején szerelik fel, amelyet kábeles vonal vagy légvezeték táplál, például a főelosztó szekrényben. Ezeknek a levezetőknek a feladata a villámáram elvezetése a földbe, amely közvetlen villámcsapás során keletkezik a hálózatban.

Az 1+2-es típusú hibrid levezető a mérőóra elé kerül, védve azt a lehetséges túlfeszültségektől. Ezek az eszközök védelmet nyújtanak az atmoszférikus túlfeszültségek ellen, amelyeket a légvezetékek közelében lévő objektumokba csapó villámok, közvetlenül a vezetékbe vagy a levezető telepítési helyétől bizonyos távolságban okoznak.

A 2-es típusú levezetők az elektromos hálózatban keletkező atmoszférikus kisülések vagy kapcsolási folyamatok következtében létrejövő túlfeszültségek lehetséges hatásai ellen védenek. Ezeknek az eszközöknek a feladata a védelmi berendezések működése során keletkező túlfeszültségek korlátozása. Motorok, transzformátorok vagy hegesztőgépek védelmére használják.

A 3-as típus audiovizuális berendezések vagy számítógépek védelmére használatos. Céljuk az érzékeny fogyasztók védelme azoktól a túlfeszültségektől, amelyeket a korábbi védelmi fokozatok már csökkentettek. Ezeket az eszközöket olyan esetekben alkalmazzák, amikor az apparátus impulzusállósága nem ismert, vagy amikor az érzékeny berendezés és az utolsó védelmi fokozat közötti távolság több tíz méter.