Alternatív energiaforrások

A megújuló energiaforrások, más néven RES vagy alternatív energiaforrások, olyan természeti erőforrások, amelyek felhasználása nem veszélyezteti kimerülésüket – nem veszélyesek a környezetre, gyorsan regenerálódnak, és kitermelésük nem bocsát ki káros anyagokat. Ezért a megújuló energiát kibocsátásmentes villamos energiaként vagy hőként definiáljuk, amely nem okoz hiányt.

Nem megújuló energiaforrások – beleértve a fosszilis tüzelőanyagokat, mint például a szén, az olaj és a földgáz. A „nem megújuló” kifejezés azonban félrevezető lehet, mivel ezek a források regenerálhatók, de regenerációs idejük jelentősen meghaladja azt a sebességet, amellyel fogyasztjuk őket. Továbbá felhasználásuk negatívan befolyásolja a természeti környezetet, az emberi egészséget és az országok gazdasági helyzetét.

Megújuló energiaforrások típusai és alkalmazásaik

Minden megújuló energiaforrás az úgynevezett zöld energiához tartozik – természetes, általában könnyen elérhető és olcsóbb, ha rendelkezik a megfelelő technológiával és módszerrel a beszerzésére.

Az alternatív energiaforrások használata számos előnnyel jár nemcsak a környezet számára, hanem lehetővé teszi a vállalatok számára a termelési, energia- és üzemfenntartási költségek csökkentését is, és biztonságos és stabil energiaforrást biztosít a jövő számára egy olyan világban, amely elkerülhetetlenül eltávolodik a hagyományos energiaforrásoktól.

A levegőszennyezésért és a nemzetközi környezetvédelmi előírások be nem tartásáért kiszabható büntetések egyre gyakoribbak. A megújuló energiaforrások nemcsak a nagy szélerőműveket vagy naperőműveket foglalják magukban, hanem a kis és egyszerű megoldásokat otthonok és gyárak számára, gyakran vezeték nélküli működésen alapuló egyedi eszközöket is.

Napenergia – Fotovoltaikus erőművek

A napenergiát kétféleképpen használják – villamos energia vagy hő előállítására. Az elektromos áramot napkollektorok segítségével nyerik, amelyek elnyelik a napenergiát, majd hőként átadják a berendezésnek, ahol felhasználható energiává alakítják.

A hőenergiát ezzel szemben egy fotovoltaikus módszernek nevezett módszerrel nyerik, amely félvezető anyagból (általában szilíciumból) készült cellák beépítését jelenti, amelyek a napsugárzás energiáját befogják és egyenárammá alakítják.

A napenergiát gyártóüzemekben, közműalkalmazásokban, ipari erőművekben és háztartási erőművekben használják – a napelemek valószínűleg a leggazdaságosabb és legolcsóbb megoldást jelentik otthonok és vállalkozások számára.

A fotovoltaikus rendszer működési elve:

Mikro napelemes inverter – egy DSC vezérlő alapján működik, amely biztosítja a hálózaton kívüli és a hálózatra kapcsolt inverterek működését. Beépített akkumulátorkezelő rendszerrel, inverziós áramkörrel és relékkel van felszerelve.

A tipikus lakossági napelemes rendszerek többek között napelemekből, napelemes vezérlőkből, akkumulátorokból és DC-AC napelemes inverterekből állnak. Napközben a panelek napenergiát gyűjtenek, amelyet elektromos/hőenergiává alakítanak át, és feltöltik az akkumulátorokat, hogy az összegyűjtött erőforrásokat éjszaka felhasználhassák.

Szélenergia - Szélturbinák

A szélenergia előállításához speciális szélturbinák működtetését használják, amelyek úgynevezett szélerőműveket hoznak létre, és a szél mozgásából származó energiát elektromos energiává alakítják. A szélturbina három fő alkotóelemből áll: egy toronyból, egy mozgatható gondolából és egy rotorból. A szél- és a napenergia az elmúlt években a két leggyakrabban használt és leggyorsabban növekvő energiatermelési módszer.

Vízenergia - vízerőművek (a víz gravitációs energiáját, pl. folyók áramlatát hasznosítva)

A vízerőművek az áramló víz erejét hasznosítva termelnek energiát. Különböző gát-, turbina- és patakrendszerek a víz mozgásából kinetikus energiát termelnek, és végül elektromos árammá alakítják azt. A vízenergia magában foglalja az áramlatok és az árapály energiáját is, amely a tengerek és óceánok vízszintjének rendszeres és természetes változásait hasznosítja.

Biomassza energia - bioüzemanyagok (pl. növényi alapú)

A megújuló energia állati és növényi eredetű anyagokat is hasznosíthat, amelyek biológiai lebomláson mennek keresztül, és úgynevezett biomasszát hoznak létre. A kulcselem a fotoszintézis folyamata és a biomassza felhasználható energiává alakítása a napenergia elégetésével. A biomasszának több típusa van: szilárd (pl. fa, növények), folyékony (bioüzemanyagok, pl. repce) és gáznemű (biogáz).

Geotermikus energia - geotermikus erőművek, amelyek a Föld hőenergiáját használják

A geotermikus energia - a Föld belsejéből származó energia - a felszín alatt található víz és kőzetek hőjét használja fel. A geotermikus energia kinyerése az egyik legnehezebb módszer, mivel a lelőhelyek gyakran mélyen a föld alatt találhatók (akár több kilométer mélyen is). Az ilyen típusú megújuló energiaforrásokat speciális fúrólyukak segítségével nyerik ki, amelyekből forró vizet vagy gőzt nyernek ki, amelyet egy geotermikus erőműben felhasználásra kész energiává alakítanak.

Miért érdemes befektetni a megújuló energiaforrásokba?

A megújuló energiatechnológiák fejlesztésében való részvétel tagadhatatlanul az egyik legjobb befektetési döntés, amely hosszú távú előnyöket biztosíthat nemcsak a természeti környezet, hanem a vállalkozók és a termelőintézmények számára is.

A megújuló energiaforrások garantálják:

• Energiabiztonság – a megújuló energia nem csökkenti a természeti erőforrásokat, és nem jelent kockázatot azok kimerülésére. Biztosítja az árstabilitást és a rendelkezésre álló energiaforrások diverzifikációját is.
• Energiafüggetlenség – nincs szükség fosszilis tüzelőanyagok importálására más országokból.
• Alacsony villamosenergia-árak
• Alacsony anyagfeldolgozási költségek – a termelési folyamatokhoz szükséges villamos energia alacsony költsége.
• A CO2-kibocsátás csökkentése
• Környezetvédelem – a káros anyagok kibocsátásának, a környezetkárosodásnak és a természeti erőforrások kimerülésének csökkentése.
• Tisztább és termelékenyebb gyárak – biztonságos, tiszta és egészséges munka- és termelési körülmények.

A klímaváltozás hatásai – környezeti, gazdasági és társadalmi

A globális felmelegedés és a túlzott hulladék – a globális felmelegedés nehezen visszafordítható hatásokat okoz, mint például a gleccserek olvadása és az óceánok szintjének emelkedése. Az utóbbi években felfedeztük, hogy mennyire kritikusan magas a vízszennyezettség, a szeméthegyek számos állat és ökoszisztéma pusztulását okozzák.

Az évek óta tartó szennyezés és az éghajlatváltozás és a vízszennyezés problémáinak figyelmen kívül hagyása miatt már bizonyos visszafordíthatatlan változások történtek a természeti környezetben, amelyeket már túl késő ahhoz, hogy vissza tudjuk fordítani. A magas CO2-kibocsátás már régóta meghaladja az összes biztonsági előírást és határértéket, és a további pusztítást csak évtizedekig tartó kemény munka lassíthatja és korlátozhatja a világ jelenlegi működésének megváltoztatására.

A gyorsan fejlődő technológiáknak és a növekvő köztudatnak köszönhetően lehetőség van a kibocsátások csökkentésére, valamint egészségünk és környezetünk megmentésére egy globális ökológiai katasztrófától.

Aszályok - száraz és repedezett föld, hó nélküli telek, rendkívül forró nyarak, heves esőzések, majd aszályok - mindez hozzájárul a talajromláshoz és a nehezen oltható erdőtüzek kialakulásához, valamint a szmog kialakulásához, amely évek óta a betegségek és halálesetek egyik leggyakoribb oka világszerte.

Az energiaforrások kimerülése - az energia iránti növekvő kereslet és a fosszilis tüzelőanyagok fogyasztása az erőforrások más, egyre nehezebben hozzáférhető helyekről, például az Arktiszról történő kitermeléséhez vezet, és fokozott pusztításhoz és a környezetbe való beavatkozáshoz vezet. Ez nemzetközi konfliktusokhoz is vezet – az üzemanyaglelőhelyek nem oszlanak el egyenletesen a világon, és a még nagyobb hiány versenyt és küzdelmet teremt a rendelkezésre álló energiaforrásokért, valamint a beszerzésük és szállításuk módjaiért. A nem megújuló energiaforrások számos más társadalmi konfliktust is okoznak, például számos halálesetet és életveszélyes helyzetet a fúróplatformokon és a bányákban; olajszivárgásokat tartályhajókból a tengerekbe és óceánokba; otthonok elhagyásának kényszerét az árvizek és a tenger- és óceánszint emelkedése miatt, mint például Velence áradása. Számos egészségügyi hatást okoznak, beleértve a fertőző betegségek (malária, COVID-19) felgyorsult terjedését; a szmog felhalmozódását és a szén égéstermékeinek, porának és nehézfémeknek a belélegzését, amelyek végső soron rákot okoznak; az asztmában és más légzőszervi betegségekben szenvedők számának növekedését.

A nem megújuló energia csökkenő jövedelmezősége miatt a munkaerőpiacon is problémák merülnek fel, például elbocsátások, amelyeket új munkahelyek válthatnának fel a megújuló energia és a modern technológiai szektorokban.