Munkabalesetek az iparban. Hogyan előzhetjük meg őket?

Embereket érintő balesetek mindenhol előfordulnak – beleértve az ipart is. Bár a munkahelyi balesetekben megsérültek száma a gazdaság egészében közel negyedével csökkent 2020-ban, és a baleseti arány is csökkent, mindig fontos emlékezni az óvatosságra a feladatok ellátása során.

De mi van, ha baleset történik? Mit tehet a sérült fél és a munkáltatója ilyen helyzetben?

A munkahelyi balesetek a gazdaság minden ágazatában előfordulnak. Az éves tanulmányok szerint a legtöbb baleset az extenzív ipari szektorban történik.

Ahhoz, hogy megelőző intézkedéseket tudjunk tenni, meg kell válaszolnunk egy kérdést. Mi a baleset?

A baleset fogalma - Mi a baleset?

A munkahelyi baleset fogalmát pontosan meghatározza a 3. cikk, 1. bek. A munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések társadalombiztosításáról szóló 2002. október 30-i törvény 1. §-a (2017. évi Jogok Közlönye, 1773. tétel, módosított változat).

A munkahelyi baleset külső ok által okozott hirtelen bekövetkező esemény, amely sérülést vagy halált okoz, és amely a munkavégzéssel összefüggésben következik be:

1. a munkavállaló szokásos tevékenységének vagy felettesei utasításainak teljesítése során vagy azzal összefüggésben;
2. a munkavállaló munkáltatói tevékenységének teljesítése során vagy azzal összefüggésben, akár utasítás nélkül is;
3. amíg a munkavállaló a munkáltató rendelkezésére áll a munkáltató székhelye és a munkaviszonyból eredő feladatok teljesítésének helye közötti úton.

Egy adott esemény csak akkor minősíthető munkahelyi balesetnek, ha egyszerre megfelel a meghatározásban meghatározott mindhárom feltételnek.

Balesettípusok Munkahelyi balesetek

A munkahelyi balesetek a következőkre oszlanak:

• halálos balesetek,
• súlyos balesetek,
• csoportos balesetek,
• sérülések.

Ahhoz, hogy munkahelyi balesetnek minősüljön, három feltételnek kell teljesülnie. Az első a hirtelen esemény fogalma. A Társadalombiztosítási Bíróság 1958. szeptember 19-i ítélete kimondja, hogy az időtartam nem haladhatja meg az egy munkanapot. A hirtelenség alatt azt az időt értjük, amely alatt a veszélyes tényező a szervezetet érintette. Ezért a baleset néhány másodperctől több óráig is tarthat. A második feltétel egy külső ok. Akkor következik be, ha a sérülést a személyen kívüli tényező okozza. A harmadik feltétel a munkával kapcsolatos, és ez azért igen fontos, mert munkahelyi baleset nemcsak munkavégzés közben, hanem a munkáltató rendelkezésére állva is bekövetkezhet – azaz a munkáltató által kijelölt helyen egy utasításra várva.

A Központi Statisztikai Hivatal 2020-ban közzétett egy jelentést a munkavédelemről. 2020-ban több mint 21 000 baleset történt, ami 6000 balesettel kevesebb, mint 2019-ben. Érdemes azonban megemlíteni, hogy 2020-ban időszakosan bezártak az ipari üzemek, ami kétségtelenül hozzájárult a balesetek számának csökkenéséhez. Ami a halálos baleseteket illeti, 2020-ban 35 ilyen baleset történt, 5-tel több, mint 2019-ben.

Mi a teendő baleset esetén?

1. Győződjön meg a mentő biztonságáról.
2. Biztosítsa a sérültek biztonságát és nyújtson elsősegélyt.
3. Biztosítsa a baleset helyszínét. Hozzá kell tenni azonban, hogy a baleset helyszínén a szükséges engedély nélkül csak akkor szabad változtatásokat végezni, ha az életmentés, vagyonbiztonság vagy veszély elhárítása érdekében szükséges.
4. Baleset utáni vizsgálatot kell lefolytatni.

Az utolsó pont nagyon fontos, mert a már bekövetkezett balesetekből levont tanulságok nagyon értékes tudásforrást jelentenek az ipari üzemek kockázatainak elemzése és értékelése során. Minél nagyobb a veszély tudatossága, annál kevésbé valószínű, hogy a hibákat megismétlik.

Az ipari balesetek okai

Az ipari balesetek fő oka a munkavállalók helytelen magatartása, amely az összes baleset 60%-át teszi ki. Az okok rangsorában a következő helyen az anyag helytelen használata vagy a rossz állapotú anyag állt.

A sérüléseket okozó fő esemény egy álló tárggyal való ütközés volt. Minden ötödik balesetet mozgó tárgy okozta.

A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint a balesetek egyéb okai közé tartozik: éles, durva vagy súroló tárggyal való érintkezés, fizikai vagy mentális stressz, elektromos árammal való érintkezés, hőmérséklet, veszélyes anyagok, valamint beszorulás vagy zúzódás.

Hogyan előzhetők meg a munkahelyi balesetek az iparban?

Mivel az adatok azt mutatják, hogy a balesetek 60%-át, vagyis több mint a felét a nem megfelelő alkalmazotti viselkedés okozza, a válasz a munkavédelmi képzésben és az alkalmazottak tudatosságának növelésében kell, hogy rejlik. Ugyanilyen fontos az ipari üzemekben a lehető legtöbb biztonsági rendszer bevezetése, amelyet az ipari automatizálás biztosít.

A munkaállomások előkészítése és a teljes üzem legmagasabb biztonsági szabványokhoz való igazítása nagyon fontos szempont. A veszélyes zónák egyértelmű megjelölése az üzem egész területén. A helyiségeken belüli mozgási útvonalakat jelző mindenféle jelölés, tábla és akár padlószalag is hozzájárul a veszélyekkel kapcsolatos fokozott tudatossághoz, és ezáltal a munkavállalók nagyobb óvatosságához.

Minél több érzékelő érzékeny a rendellenes paraméterekre, minél több eszköz érzékeli a munkavállalók jelenlétét és figyelmeztet a veszélyre a veszélyes területeken, annál nagyobb a védelem és annál kisebb a baleset valószínűsége.

Lásd még a következő cikket: biztonság a gyártóüzemekben.