Egy kisebb figyelmetlenség vagy hiba egy gyártógépben óriási következményekkel járhat a gyártóüzemre nézve. A gyárakban bekövetkező nem tervezett leállások számos tényezőből adódhatnak.
A gyárakban a nem tervezett leállásokat okozhatják a nyersanyagellátás megszakadása, az átmeneti áramkimaradások, a kezelői hibák vagy a gépek meghibásodásai.
A nem tervezett leállásokból eredő veszteségek minimalizálása, és egyúttal a berendezések vagy gyártósorok szervizelésének költségeinek csökkentése érdekében karbantartási részlegeket hoznak létre.
A karbantartás minden vállalkozás üzleti tevékenységének nagyon fontos aspektusa, különösen a termelési folyamatokban.
Leállás ipari üzemekben - Meghatározás
A leállás olyan időszak, amely alatt a gyártóberendezés vagy egy gyártósor az üzemen kívül eső vagy azon kívül álló okok miatt nem áll rendelkezésre a termelési folyamathoz.
Egy gyártóüzem meghibásodása leállást okoz, és minden leállás jelentős veszteségeket okoz. Minden javítás nem tervezett leállást és a megrendelések teljesítésének késedelmét, valamint drasztikusan csökkenő munkahatékonyságot, alacsonyabb alkalmazotti morált és a lánc végén elégedetlen ügyfeleket jelent.
Az ipari üzemekben bekövetkező leállások okai
Számos tényező járulhat hozzá a leálláshoz. A leggyakoribbak az alkalmazottak hibái és az áramkimaradások. Nem igaz, hogy áramkimaradások nem fordulnak elő. Ilyen leállások előfordulhatnak például szeles területeken, ahol gyakoriak a gyártósorok meghibásodásai. További tényezők közé tartozik a nyersanyagok vagy alkatrészek ellátásának megszakadása, valamint a berendezések vagy gépek meghibásodása. A jó tervezés ellenére is hiány lehet egy nyersanyagból vagy alkatrészből. Ezt különösen most, az új, világjárvány utáni valóságban tapasztaljuk, ahol számos anyag és termék szállítási határideje több-tizenkét hónapra is megnyúlt. Ebben a helyzetben még a speciális készletkezelő szoftverek és a nyersanyagok minimális és racionális felhasználása sem fog működni.
Ahogy a 2020-as valóság megmutatta, a gyártósorok leállásának oka lehet... egy vírus is. A járványügyi helyzet hatással van az alkalmazottakra és végső soron a vállalatra is. A gyártóüzemekben zajló jelentős automatizálás ellenére szükségünk van felügyelőkre. 2020-ban pontosan emiatt zártak be a gyárak és a gyártósorok.
De a leállások okai nem korlátozódnak a hibákra és meghibásodásokra. A berendezések és gépek, különösen azok alkatrészei elhasználódnak, és a jó tervezés ellenére a szerviz és karbantartás megszakítja a termelést például a 24/7-ben működő üzemekben.
Leállások típusai ipari üzemekben
A leállások okai világos képet adnak a leállások típusairól. A leállás lehet tervezett vagy nem tervezett. A tervezett leállás, mint például a gyártósor szervizelése és karbantartása, mindig nem tervezett leállássá válhat, mivel a berendezések karbantartási idejének bármilyen meghosszabbítása nagyobb veszteségeket okoz, mint korábban tervezték.
A leállások hatásai ipari üzemekben
A gyártósor leállásának legnagyobb és legészrevehetőbb hatása a jelenlegi termelés késése. A legtöbb üzem maximális kapacitással működik. A meghibásodás okozta leállás csökkenti a termelési kapacitást. A gyártósor egyik részének leállásának következménye a későbbi folyamatok késése.Egy elem nélkül nem tudjuk folytatni, és a gyártósor láncolata megszakad, annak ellenére, hogy a sor végén működő berendezések is vannak. Az előző két hatásból eredő másik következmény az alkalmazottak, akiket gyakran további műszakokba osztanak be, amikor a termelési folyamat helyreáll. A következmények láncolatának végén az elégedetlen ügyfelek állnak, akik legjobb esetben is a lehető leggyorsabb termékszállítást vagy kedvezményeket várják. A legrosszabb esetben az ügyfél távozik, és a vállalat már nem olyan versenyképes a piacon. Emlékezzünk a szerződésekre és a pénzügyi büntetésekre is, amelyek gyakorlatilag minden jó szerződésben benne foglaltatnak. A termék meghatározott időn belüli leszállításának elmulasztása pénzügyi büntetéseket vonhat maga után, amelyek jelentősen befolyásolhatják a vállalat teljesítményét és morálját.
Hogyan előzhető meg a leállás az ipari üzemekben?
Véleményünk szerint az első és legfontosabb lépés a kérdés megválaszolásában: Mi a kockázatértékelés? A kockázatértékeléseket folyamatosan kell végezni. Az ilyen értékelések elvégzéséért felelősöknek folyamatosan képezniük kell magukat és tapasztalatot kell cserélniük alkalmazottaikkal, valamint más gyártó cégek alkalmazottaival. A kockázatértékelés a leghatékonyabb módszer az állásidő, és ezáltal az üzem pénzügyi veszteségeinek csökkentésére. Fontos, hogy az általunk használt berendezéseket az ajánlásoknak megfelelően szervizeljük, és hogy minden alkatrész kiváló minőségű és osztályú legyen. Érdemes megjegyezni, hogy az alkatrész-beszerzések jó megtervezése, különösen most, hihetetlenül fontos eleme a jó gyártósor-menedzsmentnek és az állásidő csökkentésének.
Minél nagyobb az alkalmazottak tudása, annál kisebb az emberi hiba valószínűsége. A saját, kollégáik és maga az üzem biztonságának nagyobb tudatossága korlátozza és csökkenti a meghibásodás kockázatát. Ezért kulcsfontosságú, hogy az alkalmazottakat képzésekre küldjük, és ösztönözzük őket arra, hogy bővítsék ismereteiket a gépek kezelésével és biztonságával kapcsolatban a gyártóüzemben. Az alkalmazottaknak tudniuk kell, hogyan kell kezelni a gépeket, és hogyan kell eligazodni a potenciálisan veszélyes területeken.
Az ipari automatizálás olyan eszközöket és alkatrészeket biztosít számunkra, amelyek megfelelő kiválasztása, konfigurálása és alkalmazása esetén minimálisra csökkentik a nem tervezett állásidő kockázatát. Az érzékelők, amelyek tájékoztatnak minket a megnövekedett rezgésről, a megnövekedett zajszintről, a kimerülő nyersanyagokról vagy a gyártósoron történt balesetekről, fokozzák az irányítást. A jelzőtornyok az érzékelőkkel együtt jóval azelőtt figyelmeztethetnek minket a problémára, mielőtt az bekövetkezne. Mindezt azért, hogy előre intézkedhessünk.
Tekintse meg ezt az érdekes cikket: Jelzőberendezések ipari gépekhez
Leave a comment